2011. okt 08.

Mit vársz tőlem?!

írta: Gray mouse
Mit vársz tőlem?!

  Mégis, mit vársz tőlem??? - kérdezik hol dühösen, hol csalódottan a nőktől a férfiak, hol csak csendben magukban latolgatva a lehetőségeket. Szeretnének a kedvünkben járni, szeretnék ha boldogok, elégedettek lennénk.....mert az jelentősen megkönnyíti az ő életüket is. :))) A válasz roppant egyszerű! A férfi legyen gondolatolvasó, és tegyen legjobb belátása szerint!!!

  Jó, jó...!!! Tudom, nincs könnyű dolguk a férfiaknak. Még ha esetleg bele is látnának a női fejekbe, kiigazodni akkor sem lenne olyan egyszerű a nagy kuszaságban. Mert be kell ismernünk, többnyire elég nagy káoszra akadnának, hisz legtöbbször mi magunk sem tudjuk mit akarunk. De azt reméljük, azt várjuk, majd a férfi tudja, s minden bennünk lévő ...

Tovább Szólj hozzá

2011. sze 28.

Út(té)vesztő

írta: Gray mouse
Út(té)vesztő

    Időnként megállunk, körülnézünk, elgondolkodunk, hol is vagyunk most? Hova jutottunk, mit értünk el az életünkben? Jó esetben elégedetten bólintunk, igen, ez az a hely ahol lennem kell, jó úton haladok!

  Mert az út a fontos....Hisz' tudjuk, mindenképp a végére érünk, de nem mindegy milyen hangulatban, mennyi szépséggel és örömmel, vagy mennyi buktatóval és keserűséggel tarkított úton jutunk el odáig.

   Szép lenne azt írni,hogy mindannyian egyenlő esélyekkel indulunk, de ez nem így van. Életünk kezdetén szüleink lábnyomait követjük, nem sok beleszólásunk van milyen úton induljunk el. Van aki kipárnázott , s van aki poros, rögös úton kezdi el az életét. Felnőve aztán már sorra útelágazásokba botlunk, s onnan ...

Tovább Szólj hozzá

2011. sze 22.

Bazári majom

írta: Gray mouse
Bazári majom

     "Mindegy hogy mit, csak beszéljenek rólam!" -vallotta Gábor Zsazsa.

   Mindegy miért, csak nézzenek meg a férfiak! -gondolja sok nő. Hisz' mi másért plasztikáztatnák magukat oly sokan?! Még olyanok is, akik igazán csinosak, szépek voltak előtte. Csak ugyebár sok a csinos, szép nő, így nem voltak elég feltűnőek. Hát vesznek maguknak extra méretű melleket, töltetnek maguknak kacsacsőr formájú szájat, és még ki tudja milyen módon csúfítják el magukat. Mert azt gondolják, ezzel vonzzák a férfitekinteteket magukra. Egy cél lebeg előttük, mássá, különlegesebbé válni mint a többség, hogy észrevegyék őket. S ha ez másként nem megy, hát legalább a kirívó megjelenésük miatt figyeljenek rájuk. Mert így megfordulnak utánuk ...

Tovább Szólj hozzá

2011. sze 17.

A Nap, a Hold, és a Csillagok

írta: Gray mouse
A Nap, a Hold, és a Csillagok

  Elhatároztam, hogy a héten nyitott szemmel járok....Azt tanácsolták a csillagok, hogy a héten kezdeményezzek, mert ha nem, elszalasztok egy életre szóló kapcsolatot. Éreztem, ennek fele sem tréfa, nincs mit tenni, ki kell nyitni szemem és a szívem, itt a nagy lehetőség! Bármerre jártam, figyeltem az embereket, vajon melyiküket szánták nekem az égiek? Ki az aki életem párja lehetne, csak nem mer lépni? Néztem a tekinteteket, figyeltem a mosolyokat....de nem találtam rá. Pedig nagyon szerettem volna megtudni, ki lehetne az "igazi".

  Bár voltak kétségeim. Hiszen ha nekem kell ahhoz lépnem, hogy kialakuljon valami közöttünk, akkor ebből úgysem lesz semmi. Ismerem magam....Nekem szükségem van arra, hogy engem hódítsanak meg, hogy Nőként ...

Tovább Szólj hozzá

2011. sze 10.

30

írta: Gray mouse
30

  30 év ...Mire elég harminc év? Gyerekként átláthatatlanul hosszúnak tűnik, elképzelni, hogy mi fog velünk történni ennyi év alatt, lehetetlen. Csak azt tudjuk, megöregszünk. Persze nem, de 10 évesen a 40 éves önmagunkat már öregnek látjuk. Van, hogy 40 évesen is. :)

  30 év nagy idő...A csecsemőből gondolkodó, értő, érző felnőtt lesz. Az önmagát kereső kamasz egy tapasztalatokat, jó esetben bölcsességet szerzett középkorú emberré érik. A családot alapító fiatal 30 év alatt felnevel egy újabb generációt, és most az unokáknak mesél a régi szép időkről.

  30 év... sok minden történik egy ember életében, sok minden megváltozik, elsősorban mi magunk. A jó és a rossz események hagynak nyomot a három évtizeden. ...

Tovább Szólj hozzá

2011. sze 05.

Előttem az utódom

írta: Gray mouse
Előttem az utódom

  Több mint egy évtizede már, hogy véletlenül kezembe került egy romantikus novella. Elolvastam, és talán tőlem elég szokatlan a mondat, és talán nagyképűnek is tűnik, de azt gondoltam, ilyet én is tudnék írni....de ilyet nem akarok. Ha írnék, csakis jobbat írnék.....Na, azóta is készül a nagy mű... :)

   Aztán jött a net, vele együtt a lehetőség, hogy a naplós korszakot kinőve, valami újba kezdjek. Valamibe amiben kiteljesedhetek, teret kaphat a másik oldalam, amiben önmagam lehetek anélkül, hogy túl sokat adjak magamból az embereknek, hisz névtelen maradhatok. Elkezdtem írni....magamnak. És ezt egy középszerű kis novellának köszönhetem. Mert az tette a bogarat a fülembe, s ha a nagy mű még nem is született meg, tény, az "ilyet ...

Tovább Szólj hozzá

2011. sze 03.

Válasz a fel nem tett kérdésre

írta: Gray mouse
Válasz a fel nem tett kérdésre

....Nem, nem vagyok szomorú. Sem életunt, sem megkeseredett. Sőt, pesszimista sem.....Néha talán dühös, esetleg fáradt, olykor kissé csalódott....De hitem szerint egyszerűen megpróbálok tisztán látni....Gondolkodom....

  S hogy miért nem írok napsütésről, a fecskékről akik a villanydróton gyülekezve várják, hogy elinduljanak vándorútjukra? S miért nem írok a gyerekekről akik őszinte szeretettel ölelnek át, s nap mint nap erőt adnak a folytatáshoz? Miért nem írok a postáskisasszonyról aki reggelente mosolyogva adja át a leveleket, mindig van pár kedves szava, s ez meghatározza a reggeli munkakezdés hangulatát? Miért nem írok, vagy miért nem írok gyakrabban a jóról, a szépről ???

Azért, mert a jót, a szépet nagyon könnyen ...

Tovább Szólj hozzá

2011. sze 02.

A lyuk, aminek örülnünk kell(ene)

írta: Gray mouse
A lyuk, aminek örülnünk kell(ene)

  Manapság nagyon gyakran halljuk, agyunkba is vésődött rendesen, hogy van egy bizonyos lyuk aminek örülnünk kell!

   Halljuk, ha szóba kerül a munkahelyünk, amin szívünk szerint változtatnánk, a fizetés ami messze nem fedezi egy normális színvonalú élet költségeit. Halljuk, ha egy nagyobb lakásról, vagy egy szebb, tartalmasabb életről álmodozunk. Ha elégedetlenek vagyunk a párkapcsolatunkkal, ha változtatni akarunk egy jobb élet reményében. Könnyen fejünkhöz vágják, mikor szóváteszünk számunkra nem tetsző dolgokat, ha ki akarunk állni valaki vagy valami mellett.....Örüljünk, hogy lyuk van a hátsónkon!

  De tényleg örülni kell annak, aminek magától értetődőnek kellene lennie? Persze tudom, sokszor csak akkor ...

Tovább Szólj hozzá

2011. aug 26.

Tetszik, nem tetszik....nem kapsz mást!

írta: Gray mouse
Tetszik, nem tetszik....nem kapsz mást!

   A modern kor vívmányaként betört életünkbe az internet, s vele együtt a gyors, szabad véleménynyilvánítás.  Bátran "tetszik"-elhetünk név és arc nélkül. Jó érzés, hogy egy lájk segítségével jelezhetjük elismerésünket kedvenc zenekarunknak, írónknak, vagy egy fotó készítőjének. Ha kedvünk van üzenhetünk általa ismerőseinknek, ajánlhatunk számukra nekünk tetsző zenét, írást, fotót. Hiszen ebben az óriási hírkavalkádban lehetetlen követni minden minket érdeklő oldalt. S időnként belebotlunk valamibe, amit szeretnénk ha mások is hallgatnának, olvasnának, néznének. s ekkor csak egy kattintás, és már fel is hívtuk a figyelmét a többieknek a hírre. Nem véletlenül népszerű a lájkolás, talán a legnagyobb erőssége ...

Tovább Szólj hozzá

2011. aug 22.

Kezek

írta: Gray mouse
Kezek

   Bármerre nézek, kezeket látok. Jó szándékú emberek segítő kezeit. Csak meg kellene fogjam valamelyiket, és megváltozna az életem.  Miért olyan nehéz ez?

  Emberekét akiket régóta ismerek, és emberekét akiket alig. De mindannyian kedvesek, szimpatikusak, így igazán egyszerűnek tűnik a dolog. Megfogom valamelyiket, és hagyom , hogy kirántson a magam köré épített fal mögül, és megmutasson egy másfajta életet. Egy olyat, ahol az emberek kedvesek, ahol kíváncsiak a másikra és figyelnek egymásra. Ahol pezsgő társasági élet van, nagy bulik, ahol jól érzi magát az ember. Baráti összejövetelek, beszélgetések ahol őszintének lehet lenni.....

  És csak annyit kellene tennem, hogy megfogom a felém nyúló kezek egyikét. S hogy ...

Tovább Szólj hozzá

2011. aug 20.

Szelek szárnyán....

írta: Gray mouse
Szelek szárnyán....

  „A dongó fizikailag nem lenne képes repülni, de a dongó ezzel nincs tisztában, úgyhogy továbbra is repül.”  /  Mary Kay Ash

   Az ember tisztában van a fizika törvényeivel, de legyőzve azt mégis repül....S minden tiszteletem az övéké!

  Városunk két elszánt fiatalembere elhatározta, hogy Kvasz András tiszteletére motoros siklóernyővel körberepülik a határmentén Magyarországot. Nem kis dologra vállalkoztak. Már az út megszervezése, támogatók keresése sem volt könnyű feladat, hisz nem üzletemberek, nem is akartak ebből üzleti vagy politikai kérdést csinálni. Csak repülni szerettek volna, teljesíteni egy maguk által kitűzött célt. Úgy, hogy közben ne kelljen eladni magukat, ne kelljen belemenni olyan helyzetekbe, ami ...

Tovább Szólj hozzá

2011. aug 17.

Skizofrén állapot

írta: Gray mouse
Skizofrén állapot

   Egy nagy sóhaj, mély levegő, és beléptem a munkahelyem ajtaján. Az első ember akivel találkoztam kedves volt. Mosolyogtam, visszamosolygott. Majd a következő is, és még egy páran.....Szeretnek....gondolhatnám. De kit és miért?

   Hát engem!......Azt akit látnak, amit látni hagyok magamból. A mosolygós, barátságos, csendes embert. Aki figyelmes, szó nélkül felpattan ha segíthet, akinek fát lehet vágni a hátán. Aki tapintatos, aki meghallgat másokat, akiben meg lehet bízni. Hát igen....szeretnek!

Jing_Jang_2_by_Ca86_1.jpg

  De vajon szeretnének engem is?.....Azt aki értetlenül nézi a hatalmi harcokat, és megbotránkozik a rosszindulatú áskálódásokon?  Aki olykor elkeseredik a közöny és butaság láttán? Akinek van véleménye és le is írja azt? ...

Tovább Szólj hozzá

2011. aug 13.

A ló és az ő másik oldala

írta: Gray mouse
A  ló és az ő másik oldala

  Be kell lássam, tegnap bizony átestem a ló túlsó oldalára. Meg is ütöttem magam, de szerencsére nem nagyon, csak épp' annyira, hogy elgondolkodjam...Kell ez nekem?

  Kezdem az elején: Már egy ideje tagja vagyok egy közösségi oldalnak. Szép csendben elvoltam, néha-néha megmutattam magam az üzenőfalon, de a jellemző a csendes jelenlét volt. Aztán az utóbbi napok eseményei, egy-egy jónak ítélt hozzászólás megrészegített, s egyszer azon kaptam magam, hogy tele velem az üzenőfal. Hozzászóltam egy idézethez, majd egy szerintem kioktató, lekezelő hozzászólás írásra késztetett, és innen már nem volt megállás.....hát, kicsit sok voltam.

  Gondolom ilyen mással is előfordult, ezen még csak-csak túltenném magam. Ami zavar, hogy hiába ...

Tovább Szólj hozzá

2011. aug 12.

Elindultam...

írta: Gray mouse
Elindultam...

 

....a világhírnév felé! :) Jó, jó...ezt egy pillanatig sem gondoltam komolyan, de valami megmozdult. Olvassák az írásaimat, és vannak akiknek még tetszik is. Legalábbis azt mondják. :)

   Furcsa érzés, nehéz is meghatározni mi jellemzi az utóbbi napok hangulatát. Persze elsősorban az öröm. De ott van mellette a zavartság, a bizonytalanság: ezt akartam? Tényleg érdemesek ezek a gondolatok arra, s vajon jók annyira az írások, hogy megosszam az emberekkel? Szabad ennyire kitárulkozni idegen emberek előtt? És érdekelheti ez az embereket? Hiszen aki volt hasonló helyzetben, vagy úgy gondolkodik dolgokról mint én az minek olvasná? Hisz átélte, érzi, tudja e nélkül is. Aki pedig nem érti, nem érzi az pláne minek olvasná?! Kívülállónak nem ...

Tovább Szólj hozzá

2011. júl 28.

A macska, az egér, no meg a forró kása

írta: Gray mouse
A macska, az egér, no meg a forró kása

   Kezdetben volt az egér és a macska. Az egér éldegélt a kis egérlyukban, s mikor elunta magát előbújt. Tudta, kint már les rá a macska, és kezdődhetett a macska - egér harc. Mind ismerjük a klasszikus párost. Tomot, aki rendületlenül üldözte Jerryt, nem törődve a kudarcokkal, mindig újult erővel vetette bele magát a küzdelembe.  Na és persze Jerryt , aki leleményességével, ügyességével keményen állta a sarat, nem adta könnyen magát. Olykor Tom elgyötörve, megtépázott önbizalommal kullogott el némi nyugalmat keresve. S Jerry elégedetten bújhatott vissza békés otthonába....De mindig eljött az a pillanat, hogy hiányzott neki a játék, hát elkezdte provokálni a macskát, aki persze újra összekapva magát elszántan vetette bele ...

Tovább Szólj hozzá

2011. júl 22.

Kell egy ház....

írta: Gray mouse
Kell egy ház....

  Kell egy ház.....ez vitathatatlan. Mindenki vágyik egy otthonra, egy házra, jogosan. Van akinek megadatik, s van kinek nem. Vannak akiknek az ölébe pottyan, van aki keményen megdolgozik érte, s van aki hiába is gürcöl, soha nem lesz háztulajdonos. Hogy ez jól van-e így, igazságos-e, nézőpont kérdése. Mindig is voltak s lesznek is társadalmi különbségek, ezen rágódni értelmetlen.

    Amin mostanában gondolkodom, az a "mekkora és minek akkora?" kérdése. Egy kedves ismerősömmel beszélgetve hangzott el egy félmondat, mely szerint a többszintes háza nagy neki. Félre ne értse senki, ebben semmi hivalkodás nem volt, ismerem annyira, hogy egy pillanatra sem fordult meg a fejemben, hogy dicsekszik. De tényleg! :)

  Azonban így utólag szívesen ...

Tovább Szólj hozzá

blog család ház ember

2011. júl 18.

rend-kívüli-állapot

írta: Gray mouse
rend-kívüli-állapot

   Rendet akarok!!! Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire zavarni fog a felfordulás a lakásban. Mindig azt az elvet vallottam, a lakás van értünk, és nem fordítva. Ebben persze tagadhatatlan, hogy a kényelmességem is szerepet játszott. Na azért nem kell iszonyatos kupira gondolni, de tény, ha váratlanul állított be hozzánk valaki, volt, hogy kínosan éreztem magam. De ha kellett, vagy épp kedvem volt, 10 perc alatt patentra összekaptam a lakást.

  Mikor Máté megszületett, tudtam, hisz a nagy gyerekeim már hozzászoktattak, hogy ne is reménykedjek 10-15 évig rendre. Ma ha úgymond rend van, akkor is bármerre nézek, játékokat látok. És ez jól is van így,bár az optimális az lenne ha ez a gyerekszobára szűkülne. De az nincs... S mivel én igazán ...

Tovább Szólj hozzá

blog család gyerek rendetlenség otthon átmenet

2011. jún 29.

Kávé tisztán, hab nélkül

írta: Gray mouse
Kávé tisztán, hab nélkül

    Beszélgettünk....tisztán, őszintén, érzelgősség nélkül. Kicsit már régóta ismerjük egymást, valahonnan a gyerekkorból. Vannak közös emlékek, bár egyik sem nevezhető mérföldkőnek az életünkben. Be-bevillan egy-egy kép táborokról, kalandos hegyi túrákról, egy fényképezőgépről és egy lányról, aki nem én voltam. :) Persze ez az ismeretség elég megkopott már, hisz azóta nagyon messze kerültünk egymástól.

   Két életút ami nagyon különbözik egymástól. Van ő aki karriert épített, a családalapítást igazán nem kapkodva el élte, élvezte az életet. S vagyok én akinek a család lett a karrierje. De ami közös bennünk, mindketten a lehető legjobban akartuk csinálni. Hogy ez nem egyforma sikereket hozott nekünk, az már ...

Tovább Szólj hozzá

barátság beszélgetés ember sors

2011. jún 25.

Diplomahalmozó

írta: Gray mouse
Diplomahalmozó

   Megszületett....Igen, megszületett az első diploma a családban. Vagyis egyből kettő!!!

  Jó, jó...tudom, most más tollával ékeskedem, de hát engedtessék meg ez most nekem!  Sajnos én sem elég kitartó, s talán elég okos sem voltam egy diplomához, az ezzel járó dicsőséget azonban minden szívfájdalom nélkül magamra vállalom. :) 

  Az történt ugyanis, hogy  Ildikó a lányom túl van az államvizsgákon és diplomás ember lett belőle. Sokat tett érte, nagyon akarta, és megcsinálta!!! Gratulálok neki, és tiszta szívből kívánom, hogy a lehető legjobban alakuljon a szakmai pályafutása....Az esélyt megszerezte hozzá, reméljük a szerencse is mellé áll. Mert mind tudjuk, a tudás és az akarás nem mindig elég. De hiszem, ha ilyen ...

Tovább Szólj hozzá

élet gyerek tanulás diploma

2011. jún 09.

Elveszetten

írta: Gray mouse
Elveszetten

 Osztálytalálkozón voltam.  Húúú de vártam! Rég nem látott emberek, kik végig kísérték a gyerekkorom. Akik tudják milyen vagyok, akik előtt nem kell restellnem, hogy iskolázatlan maradtam. Nem kell magyarázkodnom, hogy nem az eszemmel volt a baj....vagyis igen, csak másképp. :) Régi ismerősként nem azt látjuk a másikban, hogy most miként megy a sora, ki lett belőle, csak egy felnőtté vált gyereket, akivel sok-sok közös emlék köt össze.

  Jó érzés volt meglátni annyi év után a többieket. A szívem a torkomban dobogott, kezem -lábam remegett az izgalomtól. Gondoltam, idővel majd oldódik a feszültség, és egy felszabadult este vár rám....Nem így lett. Sajnos a várt könnyedség, az hogy természetes lesz , hogy újra együtt az osztály, ...

Tovább Szólj hozzá

2011. ápr 14.

Ellenségem ellensége nem barátom nekem

írta: Gray mouse
Ellenségem ellensége nem barátom nekem

   Az emberek még mindig tudnak meglepetést okozni. Van valaki, akinek a munkája és a viselkedése is minősíthetetlen, és ezt a többség hasonlóan gondolja. Vagyis eddig így gondolták, többször háborodtak fel miatta. Hogy miért a múltidő? Nos, pár hete felmerült, talán el fogják bocsátani a munkahelyéről. Persze nem fegyelmivel, amit ugyan már simán kiérdemelt volna, hanem jó kis végkielégítéssel. Igazán nem lehetne oka panaszra, hisz hónapok, sőt évek óta erre várt. Vagyis csak ezt mondogatta, de a jelek szerint csak vagdalkozott a szavakkal, gondolván, ő úgyis nélkülözhetetlen. Kiderült, nem az!

   Most, hogy komolyra fordult a dolog, persze már fél és kapaszkodna mindenbe. Játssza a mártírt, sajnáltatja magát, mindenkit okol ...

Tovább Szólj hozzá

2011. ápr 11.

Költészet napja

írta: Gray mouse
Költészet napja

   1981 iskolai szavalóverseny.....Izgalommal választottam ki a verset, ami persze nem volt egy könnyed vers. Akkor azzal magyaráztam a választást, hogy ezt lehet érzelemgazdag átéléssel szavalni. De valószínű, hűen tükrözte a  lelkiállapotomat. Lázadó kamaszként vágytam a szabadságra, a fene nagy igazságérzetem tiltakozott az összes értelmetlennek tűnő korlát ellen.

    Ha belegondolok, nem sokat változtam. Már jobban tűröm a szabályokat, sőt igen szabálytisztelő embernek tartom magam. De az értelmetlen, logikátlan szabályok még most is felháborítanak. A vers amit akkor szavaltam, most is épp oly aktuális, bár így 30 év elmúltával, már nem azt jelenti mint akkor.....De ma is szívesen választanám....

 Petőfi Sándor: A ...

Tovább Szólj hozzá

2011. már 20.

44

írta: Gray mouse
44

  Negyvennegyedjére ünneplem a születésnapom, de nem emlékszem, hogy valaha is ilyen nyugodtan éltem volna meg ezt a napot. Gyermekként mindig lázban égtem, vajon mit kapok ajándékba? Kamaszként már a nagylánnyá, majd a felnőtté válás izgalma járta át ezt a napot. Minden évben úgy éreztem, na, most már mindent tudok a világról, ennyi idősen már tele vagyok élettapasztalattal, nekem már senki nem tud újat mutatni. Persze minden évben kiderült, ez koránt sincs így! Később, ahogy "öregedtem", egyre fájóbban érintett az évről évre gyarapodó gyertyák látványa. A kerek számok okozta rémületről nem is beszélve!

   30....Na az volt a legdurvább. Úgy éreztem, innen már csak vegetálok, oda a fiatalság, már mindenen túl ...

Tovább Szólj hozzá

2011. már 16.

Emelt díjas sms

írta: Gray mouse
Emelt díjas sms

  Pár éve már érlelődik bennem a gondolat, hogy meg kellene szavaztatni az ismerőseimet, persze emelt díjas sms formájában. Mivel a tv csatornák elég jól profitálnak ily módon, gondolom én sem járnék rosszul. Több ötletem is volt, de az igazi még váratott magára. Legnagyobb esélye a hosszú haj - rövid haj dilemmának volt, de felmerült a szemüveg - kontaktlencse, vörös haj - fekete haj, nadrág - szoknya, sőt még a  rakott krumpli - töltött káposzta kérdés is. De mind elvetettem. Aztán tegnap megvilágosodtam! Kiszavazó show-t kellene tartani a munkahelyemen! Az egyik jelölt én lennék, a másik egy kolléga, aki nagyon elszántan küzd, hogy az én helyemre kerüljön. Talán sikerül is neki, vagy a helyezkedési technikája miatt, vagy mert ...

Tovább Szólj hozzá

2011. már 10.

Keserédes mosoly

írta: Gray mouse
Keserédes mosoly

  Sok-sok év telt el az utolsó találkozás óta. Nem láttam, nem hallottam róla két évtizeden keresztül. Majd jött az elhíresült közösségi oldal, s nagy izgalommal vetettem bele magam, hogy megkeressem Ő-t. Csak hogy tudjam mi lett vele, belőle. S megtaláltam!!!

  Mikor megláttam a fotóját, tudtam, nem csak egy "névrokon"-ra leltem. Ő az! Nagyon megváltozott ugyan, de a szeme, a tekintete a régi volt. Izgatottan kattintottam az adatlapjára, s látva mit írt magáról, mosolyogtam. Azóta számtalanszor eszembe jutott az a mondat: -Mondják, hogy ne csináljam, de csak csinálom!

  Mosolyogtam, pedig akkor még csak sejtettem mit is takar ez a sor. Egy makacs, lázadó embert képzeltem mögé, aki kissé cinikus ugyan, de van humora. Hát, nem tévedtem! Úgy ...

Tovább Szólj hozzá

2011. feb 08.

Szilánkok 5

írta: Gray mouse
Szilánkok 5

....Tudta, amíg nincs tisztában az érzéseivel, jobb ha senkinek nem szól. Megpróbálnák befolyásolni, de ő maga akar dönteni. Még minden zavaros, nem tudja mit is akar, de akárhogy dönt, az a sajátja lesz. Legyen az akár jó, akár nem.

  Kicsit megnyugodva segített elkészíteni a vacsorát. Közben az apja hazahozta az ikreket, egyből megtelt a ház élettel. Egy kicsit neki is jobb kedve lett. A kilátástalan helyzet ellenére vegyesek voltak az érzelmei. Kavargott benne a félelem a szomorúsággal és furcsa módon a megnyugvással. Az elmúlt hetek bizonytalansága felőrölte az idegeit, megkönnyebbült, hogy végre tudja mi a helyzet. Persze remélte, hogy kiderül feleslegesen aggódott, de számított rá, hogy nem úgy lesz. Talán ezért tudott ...

Tovább Szólj hozzá

2010. dec 31.

Év végi gondolatok

írta: Gray mouse
Év végi gondolatok

    Hát ezt is megéltük.....2010 utolsó napja van, gondolkodunk, értékeljük a hátra hagyott napokat, hónapokat. Voltak szép és kevésbé szép napok, voltunk lelkesek és olykor belefáradtunk az állandó küzdelembe, de túléltük. Ezt az évet is túléltük....Jó lenne ha a következő évben nem csak a túlélés lenne a cél........
Bár egy párbeszéd a kisfiammal ráébresztett, lehet mégis a legfontosabb a túlélés???

Feküdtünk az ágyban, már túl voltunk az esti mesélésen is. Egyszer megszólal a kisfiam:

-Anya, még az is jó a karácsonyban, hogy a játékokra amit kaptam, később is lehet számítani.
-Igen, azok az ünnepek után is itt lesznek, és lehet velük játszani.-feleltem, de nem igazán értettem, mi is a lényeg. De tudtam, nem ...

Tovább Szólj hozzá

2010. dec 26.

Felnőtt karácsonyfa

írta: Gray mouse
Felnőtt karácsonyfa

  A kis fenyő lassan növöget a napsugarak éltető melegében, olykor a jeges szél megtépázza a gyenge ágacskáit, de elszántan küzd, hogy életben maradjon és felnőve, élete csúcspontján Karácsonyfa legyen belőle. S eljön a nap, mikor ünneplőbe öltöztetik, és az ünnep fénypontja lesz, mikor csillogó gyermekszempár tekintete szegeződik rá, az emberek lelkét körbeöleli a melegség, a szeretteink mellett állva érezzük, jó, hogy együtt vagyunk..... S a Karácsonyfa boldog....Tudja, érzi, nem volt hiábavaló az élete.

  A meghitt pillanatok után félszemmel már az ajándékokra kacsingatva átjárja a kíváncsi várakozás hangulata a szobát. Gyermeki izgalommal bontogatjuk a csomagokat, és őszinte kíváncsisággal figyeljük, örülnek-e a mi ...

Tovább Szólj hozzá

ünnep karácsony öröm szeretet

2010. nov 14.

Mega-faktorok

írta: Gray mouse
Mega-faktorok

  Az ország újra kettészakadt. Van aki nézi, és van aki nem....De mindenki beszél róla. Újra sztárokat keres az ország, bár már eddig is volt elég. De hát esélyt kell adni a fiataloknak, hogy kiugorjanak az ismeretlenségből. Az idő úgyis eldönti, ki az aki talpon tud maradni. Az eddigi versenyekből sem mindig a kiesés sorrendje döntötte el, kiből lesz "sztár". Most sem ezen fog múlni. Itt már mindenki megkapta a lehetőséget. Benne vannak a köztudatban, ismeri, szereti őket a közönség, most már csak azon múlik minden, mit tudnak kezdeni ezzel a lehetőséggel. Mert hiába tud valaki jól énekelni, ha nem áll mögötte egy jó szerzőgárda, ha nem tud átütő lenni, akkor hamar elfelejtik. Ezért én különösen nem izgulok ki is lesz a ...

Tovább Szólj hozzá

zene megasztár siker x faktor

2010. nov 01.

Gyertyák

írta: Gray mouse
Gyertyák

  Nem vagyok nagy temetőbe járó. Nem vagyok rá büszke, de ez van. Persze neves alkalmakkor  én is kimegyek, viszek virágot, gyújtok gyertyát anyu sírjánál. De a távoli rokonok sírhelyei közti zarándoklatnak nem vagyok részese. Persze becsülöm azokat akik mélyen foglalkoznak a halottaikkal, de csak akkor, ha az életükben is ezt tették. Mert ha valaki az élőkkel nem foglakozik, akkor elég hazugnak érzem a nagy népi temetőbe járást.

  Én amúgy sem tudok mit kezdeni egy sírral. Persze tudom, oda van eltemetve a szeretteink teste, de engem zavar, hogy nem vagyok a lelkükkel " kettesben " . Sokkal inkább megérintenek azok a pillanatok, mikor eszembe jut egy-egy közös emlék. S ehhez nem kell temető. Bármely órában, bárhol eszembe jut. Van, hogy ...

Tovább Szólj hozzá

gyász anya gyertyák

2010. okt 27.

Falak között

írta: Gray mouse
Falak között

Tette a dolgát....Hol jól, hol kevésbé jól. Igyekezett kimaradni a kisebb-nagyobb csatározásokból, nem mások magánéletével, munkájával foglalkozni. Remélte, mások sem foglalkoznak az övével. Ma már tudja, ez naivság volt részéről....

  Pár hete kapott egy kedvező lehetőséget a munkahelyén. Könnyebb, legalábbis fizikailag könnyebb lett a munkája. Hitte, hogy azért lett így, mert meg voltak elégedve az addigi hozzáállásával. Örült, de kicsit félt is, mert tudta, ez nem mindenkinek fog tetszeni. De ekkora ellenállásra nem számított. Ahogy teltek a napok, egyre világosabbá vált számára, hiába minden igyekezet, az ember nem ússza meg... Az irigység, a rosszindulat kikezdi az ember idegeit akkor is, ha tudja, nincs igazuk a ...

Tovább Szólj hozzá

hit rosszindulat keserűség

2010. okt 10.

Hullámhossz

írta: Gray mouse
Hullámhossz

  Sokfélék vagyunk, éppen ezért nagyon kiváltságos helyzetnek véljük mikor az első pillanatban kiderül, egy hullámhosszon vagyunk valakivel. Úgy érezzük félszavakból is értjük egymást, minden beszélgetés gördülékenyen zajlik, nem kell agyonmagyarázni dolgokat....Hát igen, ritkán, de van ilyen.

  Persze legtöbbször nem ilyen fényes a helyzet, de megtaláljuk a közös nevezőt. Ki egy kissé pipiskedve, ki egy kissé lehajolva, de szót értünk egymással. Intelligens embereknél ez nem okoz gondot.

  De.....Sajnos kerülhetünk olyan helyzetbe, amikor ráébredünk, képtelenség valakivel szót érteni. Mikor már azt érezzük, annyira alacsonyra kellene süllyednünk, hogy az ő stílusával egy szinten legyünk, hogy az már nem éri meg. A ...

Tovább Szólj hozzá

ember beszéd értelem hullámhossz

2010. sze 07.

Idegek harca

írta: Gray mouse
Idegek harca

   Az utóbbi napok kérdése, mennyit engedhet meg magának az ember? Most konkrétan férfiemberről van szó, de biztos van mikor fordított a helyzet. Bárhogy is lesz vége egy kapcsolatnak, bárki is a vesztes, azt gondolom van egy határ amin túl nem köteles tűrni senki a megaláztatást. Eleinte még próbál türelmes lenni az ember, elengedi a füle mellett a sértő megjegyzéseket, mert azt gondolja, időt kell hagyni a másiknak, hogy feldolgozza a csalódást. De meddig???

   Mit kell tenni mikor már rég nem a csalódás okozta fájdalom, hanem a rosszindulat vezérel valakit?  Mikor már csak az lebeg az ember szeme előtt, hogy tönkretegye a régen állítólag szeretett személyt?  Mikor már mindent bemocskolva vádaskodik, mikor már a legártatlanabb ...

Tovább Szólj hozzá

2010. aug 20.

Tüzijáték

írta: Gray mouse
Tüzijáték

  Akkor most lemondtunk, vagy nem? Arról volt szó, hogy lemondunk a tűzijátékról az árvízkárosultak javára..... Ahhoz képest mindenhol volt tűzijáték! S akkor most mi van a segítségre szorult emberekkel? Valószínű nem lepődtek meg........Sok úgysem jutott volna nekik a pénzből. Persze tudom, a tűzijátékra szánt pénzt megkapták ( valakik) , de valamiből mégis lett tűzijáték! Nem lehetett volna azt is hasznosabban elkölteni? Személy szerint én nem hiányoltam volna ha nincs ez a pár perces csinnadratta, legalább azt hihettem volna, tettünk valami hasznosat. Évek múlva is úgy gondoltunk volna erre a napra, hogy akkor a fényorgia helyett rászorult emberek segítségével ünnepeltünk.

  Persze én is megnéztem ha már volt, de azt hiszem ez az ...

Tovább Szólj hozzá

2010. júl 31.

Álmodtam egy lakást magamnak.....

írta: Gray mouse
Álmodtam egy lakást magamnak.....

........Sajnos még nem állok a kapui előtt.Talán soha nem is fogok...A legtöbb amire számíthatok, egy kis nyugodt szoba egy öregek otthonában.De az az enyém lesz!!!Addig álmodom..........

Már hosszú évek óta tervezgetem milyen is lesz a házam, ha egyszer lesz.Persze inkább csak a hangulatát tudom biztosra, a részletek változnak. De tegnap éjjel megálmodtam, és tetszett.Azt éreztem mint pár éve mikor beléptem egy szobába:

 Hosszú utat tettem meg amíg ott lehettem az ajtóban.Az volt a fontos, hogy ott vagyok, nem háznézőbe mentem, így nagy elvárásom nem volt a lakás felé. De mikor beléptem a szobába, elállt a lélegzetem.....Nem a luxustól, nem egy-két bútor, kiegészítő szépségétől, hanem mert az ÉN szobámba léptem. A hangulata, a ...

Tovább Szólj hozzá

álom lakás otthon

2010. júl 19.

Olvad a panel

írta: Gray mouse
Olvad a panel

Olvad a panel, vele olvadok én is........Nagyon meleg van, és ezzel még nem mondtam semmit. Aki nem a vízparton tölti ezeket a napokat, érti mit érzek.Itt pilledek a 30 fokos szobában, ablakot nyitni nem lehet, hisz kintről csak még melegebb jönne be. Próbálok valami elfoglaltságot keresni, de semmi nem tudja feledtetni, hogy izzadok mint a ló. Egyetlen előnye a hőségnek, hogy megvan a napi 2 liter vízfogyasztásom......igaz úgy érzem, a dupláját ki is izzadom. Tudom, tudom....meleget kell inni! De ki az az őrült, aki ilyenkor meleg teára vágyik?  Mindig ezek a jó tanácsok, amit csak valami önsanyargató ember tud betartani. Én minden javaslat ellenére hideg vízre, fagyira vágyom, hideg vízzel tusolok már sokadszor, képtelen vagyok besötétített ...

Tovább Szólj hozzá

blog hőség kánikula

2010. jún 23.

Azok az átkozott nők....

írta: Gray mouse
Azok az átkozott nők....

Nincs nő, nincs sírás.....Hangoztatják előszeretettel a férfiak.És milyen igazuk van! Ők kiteszik a lelküket is értünk, kedvességet, megértést, tiszteletet kapunk tőlük, mi mégsem becsüljük meg őket. Nem értjük meg őket mikor minden pillantásunkat árgus szemmel figyelik, birtoklásnak véljük, pedig ők csak meg akarnak óvni minket más férfiak még árgusabb tekinteteitől. Nem érzünk hálát mikor minden percünkről számadást kérnek, pedig csakis a mi érdekünkben ellenőriznek, nehogy "áldozatokká" váljunk, mert mi képtelenek vagyunk magunkra vigyázni. S amikor teljesen feláldozva önmagukat velünk töltik az éjszakát, melynek minden pillanatában a mi örömünk lebeg a szemük előtt, mi megátalkodottak nem utasítjuk vissza őket, pedig ...

Tovább Szólj hozzá

blog férfiak kapcsolat nők harag csalódás

2010. jún 16.

Valami vége - egy új kezdete

írta: Gray mouse
Valami vége - egy új kezdete

 Életünk során gyakran lépünk át küszöböket. Van, hogy önszántunkból, máskor egyszerűen a körülmények kényszerítenek rá. Legyen szó ballagásról, szakításról, költözésről, válásról vagy munkahelyváltozásról, hasonlóan érzünk. Várakozást, izgalmat, reményt és félelmet az új felé, és szomorúságot, csalódottságot, esetleg felszabadultságot és megkönnyebbülést a régi kapcsán. Mindez a honnan-hová függvénye. De bármennyire is elvágyunk valahonnan, mindig van, amit fájó szívvel hagyunk magunk mögött. És van, amiről képtelenek vagyunk lemondani, szeretnénk átmenteni a jövőbe, görcsös ragaszkodással vonszoljuk magunkkal a múltunkat. Persze terveink szerint csak a jóba kapaszkodnánk, de nem feledhetjük, a legszebb ...

Tovább Szólj hozzá

blog élet változás újrakezdés

2010. máj 26.

esküvői-láz-görcs

írta: Gray mouse
esküvői-láz-görcs

  Egy hónapon belül két esküvő.....Milyen front van mostanában? Két kolléganőm is férjhez ment. Mind a ketten házasságellenesek voltak, erős egyéniségek akik egyedül is megálltak a lábukon. És mégis.....Jött Ámor nyila, vagy valami boszorkányos fuvallat, és megbolondultak. Lázasan elkezdték szervezni az esküvőjüket, ami persze érthető.Hisz minden kislány álmodik arról, hogy milyen menyasszony lesz, milyen virágból készül majd a csokra, mi lesz a menü a vacsorán, és hogyan fogja őt csodálni a népes vendégsereg.Hisz mind meg voltunk győződve arról, hogy mi leszünk a legszebb menyasszony messze földön. Jó, jó....felnőttként kicsit lejjebb adjuk, megelégszünk szűkebb kis hazánkkal. De ekkor is minden gondolatunk egy tökéletes ...

Tovább Szólj hozzá

esküvő szerelem hit menyasszony

2010. máj 06.

Anyáknapi könnyek

írta: Gray mouse
Anyáknapi könnyek

  Pillanatok, melyekért érdemes.........Hisz' nem mindig könnyű, nem csak móka-kacagás anyának lenni.Őszintén írom, a legjobb, és a legfontosabb dolog az életemben az anyaság.De tény, mindezek ellenére van, hogy csalódottságot érzek.Akinek van gyereke és őszintén magába néz, érteni fogja mire gondolok.Persze ezt általában nem valljuk be még magunknak sem.Hisz anyának lenni a legcsodálatosabb , legfelemelőbb érzés!....Mondjuk, gondoljuk, érezzük....

 Kislány korunktól erre készülünk, erre várunk, már az első szerelem átélése alatt is arról ábrándozunk, majd egyszer lesz egy gyönyörű kisbabánk......S aztán megszületik a pici,és annál felemelőbb érzés nincs,ezt bizton állíthatom, hisz háromszor is átélhettem.Sokszor ...

Tovább Szólj hozzá

gyerek szeretet anyáknapja

süti beállítások módosítása