Elhatároztam, hogy a héten nyitott szemmel járok....Azt tanácsolták a csillagok, hogy a héten kezdeményezzek, mert ha nem, elszalasztok egy életre szóló kapcsolatot. Éreztem, ennek fele sem tréfa, nincs mit tenni, ki kell nyitni szemem és a szívem, itt a nagy lehetőség! Bármerre jártam, figyeltem az embereket, vajon melyiküket szánták nekem az égiek? Ki az aki életem párja lehetne, csak nem mer lépni? Néztem a tekinteteket, figyeltem a mosolyokat....de nem találtam rá. Pedig nagyon szerettem volna megtudni, ki lehetne az "igazi".

  Bár voltak kétségeim. Hiszen ha nekem kell ahhoz lépnem, hogy kialakuljon valami közöttünk, akkor ebből úgysem lesz semmi. Ismerem magam....Nekem szükségem van arra, hogy engem hódítsanak meg, hogy Nőként élhessem meg az ismerkedést, a szerelem bontakozását. Elég határozott elképzelésem van a szereposztásról egy nő-férfi kapcsolatban. Úgy gondolom, ha egy férfi akar egy nőt, akkor lép....Ha nem lép, akkor nem akarja eléggé....vagy nem eléggé férfi. Márpedig én csak akkor tudok NŐ lenni, ha aki a szemembe néz, FÉRFI. 

  Tudtam, hogy aligha fogok kezdeményezni, de gondoltam, ha a csillagállás ennyire kegyeibe fogad, hogy tálcán kínálja elém a lehetőséget, kutyakötelességem legalább megadni az esélyt. Hát figyeltem...Így most nyugodt lelkiismerettel állíthatom, nem rajtam múlt... Én tényleg nyitott szemmel tekintettem a világra, de nem találtam Rá...Hiába, van ami még a csillagokon is kifog! Jó, jó....nem akarom rossz hírüket kelteni, hisz' hátra van van még egy nap a hétből!!! Bármi megtörténhet... :-)