Kezdetben volt az egér és a macska. Az egér éldegélt a kis egérlyukban, s mikor elunta magát előbújt. Tudta, kint már les rá a macska, és kezdődhetett a macska - egér harc. Mind ismerjük a klasszikus párost. Tomot, aki rendületlenül üldözte Jerryt, nem törődve a kudarcokkal, mindig újult erővel vetette bele magát a küzdelembe.  Na és persze Jerryt , aki leleményességével, ügyességével keményen állta a sarat, nem adta könnyen magát. Olykor Tom elgyötörve, megtépázott önbizalommal kullogott el némi nyugalmat keresve. S Jerry elégedetten bújhatott vissza békés otthonába....De mindig eljött az a pillanat, hogy hiányzott neki a játék, hát elkezdte provokálni a macskát, aki persze újra összekapva magát elszántan vetette bele magát egy újabb csatározásba.........

  Eltelt pár év, és a macska megunta, hogy mindig ő húzza a rövidebbet, belefáradt a küzdelemben, s azt gondolta, egye fene az egészet, ezután bizony ő inkább egér akar lenni. Be is fészkelte magát az otthonába, időnként mikor elunta magát ki-kikacsingatott, hátha jön egy macska aki őt akarja.

 Az igazi egérnek egy idő után feltűnt, hogy nincs egy macska sem a környéken. Mivel hiányzott neki a játék, gondolta, majd ő lesz a macska ezután. Elő is bújt az egérlyukból, s elindult vadászni. Rátalált a macskára, aki egérnek képzelte magát, kicsit kergetőztek, de mind a ketten érezték, ez így nem az igazi. Mit volt mit tenni, kicsit csalódottan ugyan, de szépen hazakullogtak. Egész jól elvoltak ebben a nyugalomban, bár időnként kellemes nosztalgiával emlékeztek a régi küzdelmes időkre. Azért még olykor ki-kilestek, hátha arra jár egy macska akivel átélhetnék újra a játék örömét, de egy-két kör lefutása után úgy érezték, ehhez már nincs kedvük....rohangáltak már eleget.

   S ekkor jött a briliáns ötlet, majd ők lesznek a forró kása! Hisz' az pont nekik való. Szép kényelmesen ellesznek, a macskák majd kerülgetik őket, így fontosnak, kívánatosnak érezhetik magukat.....Így is lett....Jöttek a macskák, kerülgették a forró kását, csorgott a nyáluk rendesen, de egy idő után elegük lett abból, hogy megégették a nyelvüket, így szép lassan eloldalogtak. Inkább elmentek egerészni....hisz volt még a környéken egér bőséggel.

  A két tál forró kása pedig elégedett volt, hisz kicsit körbeugrálták őket, s nekik ezért megmozdulni sem kellett......Ez aztán az élet! -gondolták......Telt múlt az idő, s a forró kásává változott egér és macska egyszer csak azt vette észre, hogy kihűlt. Már épp kezdtek volna aggódni, hogy jön valaki és felfalja őket. De idővel rájöttek, bizony így hidegen , bármilyen finom is volt annak idején a gőzölgő illatuk....hát bizony be kellett látniuk, hogy most már a kutyának sem kellenek......