Megvilágosodás és megbocsátás napja....Nagyon nagy lehetőség mindannyiunknak, hisz ki meri nyugodt szívvel azt állítani, hogy neki nincs szüksége ezekre? A kígyózó sor ami mindkét helyen volt mikor odaértem, bizony arról győzött meg, sokan vagyunk kiknek sikerült felkelteni az érdeklődését a kampánnyal. Mert hiába tudjuk mire van szükségünk, könnyen legyintünk, hogy majd....De egy adott nap, egy kampány mellett már nem megyünk el olyan könnyen. Főleg ha azt ígéri, mindezt ingyen megkapjuk! Hát én is nekiindultam, hiszen ha a megbocsátásra nem is volt szükségem, de a megvilágosodást az idén már nem akartam kihagyni. Tavaly még nem éreztem annyira aktuálisnak, de ez az év a változások éve. És azt ígérték, nem kerül semmibe. Egyszerűen el kell menni a legközelebbi helyre, s enyém lehet a megvilágosodás élménye.

Hát elmentem, kivártam a soromat, s közöltem, szeretnék megvilágosodni. Jó, semmi akadálya, darabja 100 forint.-mondta a kedves fiatalember. Kicsit ugyan meglepődtem, hisz ingyen ígérték, de persze ennyit azért megér a biztonságom, és a nyugalmam, hogy már a rendőr sem büntethet meg amiért nincs prizma a bicajomon. Mert szerencsére az új bicajom fel van szerelve lámpákkal, de ez valahogy lemaradt. Hát kértem egyből kettőt, és örültem mikor felajánlották, hogy fel is szerelik. Így most már nyugodtan várom a sötétedést, hisz én mindent megtettem, hogy lássak és lássanak.

  Mint említettem a megbocsátás személy szerint engem nem érintet, de mivel egyszerre volt az ingyenes olvasójegy váltásával, így láttam, bizony elég sokan vártak a megbocsátásra. Remélem ők az ígérethez hűen tényleg ingyen elnyerték a megbocsátással járó nyugalmat, s talán a sorban állás idején elhatározták, ezután inkább időben visszaviszik a kikölcsönzött könyvet a könyvtárba, mert ennyit várni míg sorra kerül az ember, ráadásul ennyi fürkésző tekintettel végigkísérve, elég nagy büntetés. Én mindenesetre igyekszem figyelemmel kísérni a szabályokat, mert jövőre sem szeretnék sorba állni a megbocsátásért. Sem így, sem úgy...