Van egy kedves ismerősöm, aki annyira lelkesen buzdít engem, s másokat is a könyvírásra, hogy már-már felmerül bennem a kérdés: Csak nincs valami érdekeltsége egy kiadónál vagy nyomdánál???  :)  / Bocsi, de ezt a poént nem tudtam kihagyni! /  Na de ne legyek cinikus, tudom, teljesen önzetlenül, jó szándékkal teszi ezt! Azt szeretné, ha mindenki kihozná magából a maximumot, s ha az íráshoz van kedve, esetleg némi érzéke, hát abban teljesedjen ki. Merjünk nagyot álmodni, s írjunk egy könyvet!

   Na igen! De mi az ami érdekelné az embereket? Mert már itt a neten sem olyan egyszerű népszerűvé válni. Vagyis megvan annak is a receptje. Rövid, lényegre törő, lehetőleg humoros írás az amit az emberek szívesen olvasnak. Ha egy írás túl hosszúnak tűnik, bele sem olvasnak. Ha mégis, akkor az első pár sor után, ha nem érinti meg őket egyből az írás, a másodperc töredéke alatt elkattintanak máshová!

   Egy könyvnél még inkább így van. Rengeteg könyv van, s ha egy művet a nép nem vesz a szájára, az ismeretlenségből kitörni szinte lehetetlen. Esetleg ha valami nagyon különlegeset, nagyon stílusosat, divatosat ír valaki. Vagy persze ha ismert az illető, vagy ismert emberről ír, akkor az biztos siker. Hiába....ki kell elégíteni a közízlést.  Másként nem lehet.

  Mi egyszerű kis amatőrök akik itt okoskodunk a neten, nem hiszem , hogy ezzel sokra vinnénk. Mert lehet, hogy az ismerősök szívesen elolvassák, kötik egy archoz, egy életúthoz, néha talán magukra ismernek. De idegen embereket ez miért érdekelne? Hiszen mindannyian szívesen meghallgatjuk a szomszéd utcában élő Bözsi néni felelevenített emlékeit, elismerően bólogatunk az élettapasztalatán, olykor elmosolyodunk a világlátásán. De őszintén!  Akarná ezt valaki könyv formájában olvasni? Azt gondolom nem. És azokat a mások által már megírt, kivesézett önismereti tréningeket sem hiszem, hogy sokan szeretnék újra elolvasni egy "névtelen" embertől.

   Ezért azt gondolom, ha az ember könyvírásra adja a fejét, vagy tegye csak a maga kedvére, vagy pedig találjon egy olyan témát amivel valami egyedit alkothat. Mert hétköznapi emberként, közhelyeket megfogalmazva, legyen az a fogalmazás bármennyire is tekervényes, bizony arra nem nagyon akadna vevő!!!

  És mégis akkor kit biztassunk könyvírásra? Azt aki különleges, aki tehetséges, akiben láthatóan jelen van az írói véna....Mert bizony verset, szépirodalmat nem tud Bözsi néni írni a szomszéd utcából!.....De van aki igen....Így én inkább őt biztatom, őt viszont őszintén.....Csak így tovább Eszter!!!

  És amíg a könyv készül:   http://fairysgarden.blogspot.hu/