Éles vonatkürt törte meg a meghitt, csendes karácsonyi vacsorát. Az embereken végigfutott a jeges borzongás, majd sorra vették szeretteiket, és elhessegetve minden rossz érzésüket, folytatták az ünnepi lakmározást.
Csak egy fiatal lány lelke nem tudott megnyugodni.…
A karácsonyfa fényei alatt kemény csata zajlott. A Star Wars legoemberek hosszú küzdelme a jók győzelmével ért véget. - Persze, hogy a jók győztek, hiszen ők többen vannak! - mondta a kisfiam a gyerekek tiszta lelkű őszinteségével.
Számomra az idei karácsony legfontosabb mondata: A jók…
Sok-sok évnyi munkám jól megérdemelt jutalmaként, egy napig gazdagnak érezhettem magam. Azzal a jóleső érzéssel indultam el vásárolni, hogy bármit megvehetek amit szeretnék, s most nem kell néznem az árát sem...mert megérdemlem! :))) Persze nem fizethetek be egy világkörüli…
- Itt már mindenki megbolondult?! - sóhajtott fel értetlenül. Hetek óta erősödik benne az érzés, valami nagyon nincs rendjén. Sorra botlik olyan helyzetekbe, amik megerősítik abban, hogy idegenként áll ebben a világban. De mindenki nem lehet hülye?! - merült fel benne a…
Szomorú együttérzéssel olvassuk a hírt a fiatal nőről, aki kemény harcot vívott a rákkal, de legyőzetett. Hosszan magunkban hordjuk a döbbenet, a sajnálat és a félelem érzését. Mindennél világosabban tudjuk: El kell mennünk rákszűrésre!!!
...Majd a…
Mikor látom a fiatalok lelkesedését, őszinte, naiv rácsodálkozását a világra, a hitét abban, hogy ők bármit elérhetnek ha igazán akarják, elmosolyodom. Még emlékszem azokra az időkre mikor én is azt gondoltam, más leszek mint azok akik megelégszenek az egyszerű hétköznapi élettel. Én igenis az…
Huuh, mennyire nem szeretem ezt a mondatot! És nem csak azért, mert a férfiak körében ez a mondat vezeti a legnépszerűbb szakítós szövegek listáját. ( Többnyire igazuk van :-) ) Úgy általában dühít, mikor ezt hallom....Jobbat érdemelsz! ...Jobb társat, jobb bánásmódot, jobb életet, stb. Tudom…
Gyerekként mindig csodáltam a körhintában ülőket. Tetszett a hangos kacagásuk, jó volt látni ahogy élvezik a repülést a magasban. Alig vártam, hogy én is olyan nagy legyek, hogy felülhessek rá. Nagylányként összeszedve minden bátorságom felültem egy ringlispílre, de a…
Ragyogó napsütésben, városunk forgalmas kereszteződésében többen kaptuk fel a fejünket, mikor egy igen mutatós autó, a fékcsikorgását is túlharsogó lüktető zenével törte meg a délutáni csendet. Nem lehetett nem észrevenni a korosodó férfi elégedettségét, hogy…
Izgatottan lépett be a sejtelmes félhomályba. A félelem és a kíváncsiság vegyes érzésével várta a következő csodát. Az Elvarázsolt kastély ámulatbaejtő, vagy épp rémisztő termei után a tükrök birodalma tárult elé. Nagyon meglepődött mikor meglátta felismerhetetlenségig eltorzult önmagát. De…
Nagyon féltem! Nem tudtam mi vár rá, s mi vár rám. Az óvodai évek elég kemények voltak. A legfontosabb tanulsága az volt annak a pár évnek, hogy nagyon fontos az elfogadás. Szinte minden azon múlik. Egy érzékeny lelkű kisgyermeknek még fontosabb. Az egész kapcsolatát…
Görnyedt háttal állt az asztal mellett. Az összeaszott kezén az erek megduzzadtak mire megdagasztotta a tésztát. A kemencében parázsló hamu csak arra várt, hogy az apróra szaggatott pogácsák aranysárgára süljenek benne. Az asszony minden tudását, és minden szeretetét belegyúrta a tésztába, s…
Messziről észrevettem őket, boldog, összetartó családként ültek a kávézó teraszán. Már több mint 20 éve lehetnek házasok, velük volt kiskamasz fiuk is. Belemerülve néztek valamit az egyikük telefonján. Jó volt látni őket....
Ismertem őket már akkor is, amikor…
Úgy alakult, hogy 10 békés, itthon töltött nap után, pár órára be kellett mennem a munkahelyemre. Nem volt különösebben ellenemre, gondoltam, még jó is lesz találkozni pár emberrel. Persze nem hagyhattam figyelmen kívül a többieket sem, de minden ellenére, ha nem is a…
Minden szem rá szegeződött. Bizonytalan léptekkel lépett be a terembe, megszakítva az ünnepséget. Görcsösen kapaszkodva a táskájába, próbált észrevétlen maradni. Leült a legközelebbi üresen maradt székre, remegő kezeivel próbálta ráncba szedni összekuszálódott, ritkuló hajfürtjeit. Nem…
Nem tudott betelni a látvánnyal....Kényelmesen hátradőlve hosszan csodálta a fény játékát, ahogy a lágyan leomló függöny a tavaszi szellő táncát járva fest mozgalmas árnyképet a hófehér falra. Ámulattal nézte, ahogy a napsugarak a hatalmas ablakon beáradva megtöltik…
" Pár órás kislányt tettek a kórház babamentő inkubátorába " - olvassuk a hírt az újság címlapján.
"Hogy tud ilyet tenni egy anya! " - háborodunk fel, nagy egyetértésben. Ösztöneink mondatják velünk, hisz' minden anya foggal-körömmel ragaszkodik gyermekéhez.…
Nem mindig könnyű,s nem is mindig tudunk választani. És most elsősorban nem az utóbbi napok, embereket lázba hozó választására gondolok. Bár a "láz" talán túlzás, inkább enyhe hőemelkedésnek nevezném az állapotot. Na de nincs min csodálkozni! Felnőtt emberként már elég…
Mikor először meghallottam egy komolyabb szólót játszani, Tátrai Tibusz jutott eszembe. Persze még korai lenne kicsi hazánk legjobb gitárosához hasonlítani egy huszonéves fiatalt, de bármi lehet...Nagyon tehetséges, ez vitathatatlan. Hiszem, hogy nagy jövő előtt áll. De kicsit féltem is. Félek,…
- Soha többé nem megyek férjhez! - mondta megrendíthetetlen határozottsággal. És nem üres szavak voltak ezek. Teljes bizonyossággal így is gondolta, annak ellenére, hogy már nagyon óvatos volt a "soha" használatával. Közel fél évszázad tapasztalata megtanította, hogy az…
Ragyogó napsütésben, lassú léptekkel sétáltam fel a hídra. Jobban megfigyelve a toldott-foldott aszfaltot, a kitüremkedésekkel teli járdát, a korlátot melyet nem kímélt az időjárás, nem volt kétséges, bizony tényleg kiszolgálta már az idejét ez a híd.
A HÍD, ami…
A másodpercmutató kattogása tompa fájdalommal lüktetett a fejében. Sokadjára nézett fel az órára, de az idő mozdulatlannak tűnt. Végtelen hosszú percek után végre eljött az idő... Elővette kis üvegcséjét, és a poharába öntötte az utolsó adag kávét. Komótosan megkavarta, bár maga sem értette…
Soha többé nem éhezem egy férfi miatt! - mondtam határozottan egy szakítás után. Persze sokkal többről szólt ez a döntés, mint egy tányér levesről. Benne volt minden csalódottságom, ahogy visszatekintettem az eltelt pár évre. A kezdeti lelkesedésre, amikor önmagam teljesen háttérbe szorítva…
Szinte napra pontosan 2 évvel ezelőtt született ez a poszt. Mivel újra, vagy most még inkább aktuálisnak érzem, hát gondoltam, nem árt kicsit leporolni...
Tündérkertben jártam. A sok kis csoda között sétálva megérintette a lelkem egy írás. Egy írás, amely akár…
Az ablakbon bekacsintó hófedte gally csábítása nem hagyott nyugodni. Tudtam, hogy menni kell....20 centis nyomvonalon lavírozva próbáltam kijutni a városból. A megfeszített lábbal tekerés, ahogy lépésben haladva igyekeztem megőrizni az egyensúlyom, nem maradt nyom nélkül a testemen. Igazán…
Előbb - utóbb megtanuljuk, hogy óvatosan kell bánnunk a véleményünkkel. Főleg amikor mások magánéletéről, emberi kapcsolatairól, pillanatnyi élethelyzetéről szól. Legyen az bármennyire is jószándékú, akkor sem érdemes belemerülni a jótanácsok osztásába. Ha…
A nyelvem még csak-csak el tudom harapni ha kell, bár, ahogy öregszem, egyre inkább nehezemre esik. De mit csináljak a szememmel? Hogyan rejtsem el mindazt az érzést a világ elől, ami visszafojtva dübörög bennem? S persze most nem az örömre, a szeretetre gondolok. S még csak nem…
Sokgyermekes család legidősebb lányaként, nap mint nap meg kell küzdenie a másságával. Igazából a küzdelem nem a legjobb kifejezés, hiszen ő talán nem is érzi ennek a súlyát. Csak látja, hogy ő nem teheti meg amit a korabeli lányok. 21 évesen nem csókolhat, nem ölelhet,…