2014. jan 17.

Ami a szívemen, a szememben

írta: Gray mouse
Ami a szívemen, a szememben

   A nyelvem még csak-csak el tudom harapni ha kell, bár, ahogy öregszem, egyre inkább nehezemre esik. De mit csináljak a szememmel? Hogyan rejtsem el mindazt az érzést a világ elől, ami visszafojtva dübörög bennem? S persze most nem az örömre, a szeretetre gondolok. S még csak nem is a vágyra! Azt azért többnyire tudom palástolni, legalábbis az eredmények azt mutatják. :)))

1551723_793212374026000_1925980195_n.jpg 

    De amikor a harag, 'neadjisten' a megvetés utat törve magának, kíméletlenül kiül a tekintetemre, akkor mit tegyek??? Tudom, vigyázzak. Hallottam a barátnőmtől épp eleget.  Próbálok én vigyázni! Sőt, próbálok nem ítélkezni, igyekszem jó emberként elfogadó és megbocsátó lenni. De vannak helyzetek és emberek, amikor, akikkel szemben a tudatalatti, az ösztön, az önbecsülés, vagy épp az igazságérzet felülkerekedik. És akkor minden szó nélkül is tudja mindenki mit érzek...

hhhhhhhhhhh_2.jpg

   Sajnos az érzéseim kikapcsolására a legnagyobb igyekezetem ellenére sem találtam meg a megfelelő módszert. Talán ha az elharapott nyelvem mellé a szemem is becsuknám... De hát mégsem dolgozhatom lehunyt szemmel! 

Szólj hozzá

blog gondolat ember érzés düh