Tíz év, amely nem múlt el nyomtalanul... Lelkem bugyrain kívül a blog is megőrzi az idők végezetéig a papírra vetett érzéseimet. Amikor elkezdtem írni a blogot, egy cél vezérelt. Megszabadulni a gondolatoktól, kiírni magamból a nehezen kimondható érzéseket. Munkahelyen, magánéletben olyan…
Duzzognak a férfiak....Mert mindig csak arról beszélünk, hogy mit csinálnak rosszul, mit várnánk el tőlük, mi az amit hiányolunk. Arról viszont mélyen hallgatunk, mi nők mit adunk, vagy mit nem adunk meg nekik. Pedig mi sem vagyunk tökéletesek.....Igazuk van. Jogos a kérdés...A válasz lehetne…
... Vajon mikor vált ilyenné? Mikor volt az a pillanat, amikor lemondott arról, hogy rendelkezzen a saját életéről? Mikor jött rá, hogy nem teheti azt, amit szeretne? Sosem voltak kétségei az anyaság felelősségéről. És nem is okozott neki nehézséget semmi, ami a gyerekekről szólt. Nem volt…
Rád talál a szerelem, ha kinyitod a szíved... - Állítják a "jólmegmondó" emberek. De vajon jön vele a bizalom is? Tudunk majd hinni a valódiságában? Abban, hogy tiszta szívvel közelítenek felénk? Abban, hogy nem csak a kezdeti rózsaszín köd homályosítja el az éleslátásunkat? Abban, hogy nem…
Bárki hibázhat. Meg is tesszük jópárszor. De utána magunkba nézni, és okulni az esetből kutyakötelessége mindenkinek. Persze nehezebb belátni hibánkat, ha úgy nőttünk fel, hogy ez inkább menőnek mint restellni való tettnek számított. Hátha nég a közvélemény is értetlenül csodálkozik rá a hírre, (…
Végtelennek tűnő perceken át nézte, ahogy az ablak mellett állva figyeli a poros utcai forgatagot. Szerette volna tudni, vajon mi jár a fejében? Legszívesebben odamenne hozzá, s átölelné....
De csak áll lecövekelve a szoba másik végén, képtelen megmozdulni. Pedig SZÍVE szerint a fülébe súgná:…
Éld az életed...Boldogan, elégedetten, ennek híján beletörődve. Tedd a dolgod, csendesen, magától értetődően, olykor remélve, hogy lesz ez még jobb is. Várd a hétvégét, a nyári szabadságot, a karácsonyt, amitől egy kis energiát, életkedvet remélsz......És mikor már sok-sok évet leéltél így, egyik…
Ledőlt egy bástya....Az utolsó. Mindegy már, hogy egy paraszt vagy épp a király okozta a vesztét. Számára a játszma eddig tartott. A többiek még próbálnak küzdeni, de érzik, hogy nem sok jót ígér a végkifejlet. Ha a stabil védő kidől, akkor a magára maradt gyalog mit remélhet?
Bástyaként…
Egyik bejegyzésem pár óra alatt többszázas olvasottságnál tart. Tudom, nem az írás minőségének szól ez a látogatottság, hanem Neki. A szomorú tény, hogy elment egy közülünk való ember. A szomorúság, a gyász, az érthetetlenség szülte az érdeklődést. Szűkebb hazánk ötvenesei mind ismerték Attilát,…
Ezer éve ismerem. Kamaszlányként messziről figyelve próbáltam megismerni milyen is valójában. Közelébe nem nagyon kerültem, nem voltunk egy kategória. Hosszú, lobogó hajával feltűnő jelenség, és igen népszerű volt a lányok körében. Az én szürke, visszahúzódó természetem kevés volt, hogy a…
Azt mondta, nem kell mindent leírni.....És igaza volt...Tudom, nem akart megbántani, hiszem, hogy jó szándékkal mondta. De:
30 éve az életem az anyaságról szól. A gyerekek körül forog a világ, és boldog vagyok. De pár éve rátaláltam az írásra, és akkor valahogy kerek lett minden. Sokáig nem…
Tudok bánni az emberekkel....Mi sem bizonyítja jobban, mint réztáblába karcolt nevem a dicsőségfalon. Igen, többnyire megtalálom a hangot az emberekkel. Felnőttel és gyerekkel, okossal és butácskával, kedvessel és mogorvával egyaránt. Még a rosszindulatúval is, bár az azért nem megy mindig…
