Éld az életed...Boldogan, elégedetten, ennek híján beletörődve. Tedd a dolgod, csendesen, magától értetődően, olykor remélve, hogy lesz ez még jobb is. Várd a hétvégét, a nyári szabadságot, a karácsonyt, amitől egy kis energiát, életkedvet remélsz......És mikor már sok-sok évet leéltél így, egyik álmatlan hajnalom eszmélj rá, hogy nem ezt, nem így akartad. Ezt már nem akarod...És hozz egy döntést. Határozd el, hogy drasztikusan változtatsz az életeden, a hozzáállásodon. Elég a csendes beleolvadásból, az érzéketlen emberi viszonyokból, a rosszindulatú munkatársakból, a kirekesztettségből, az egyedüllétből, a tehetetlenségből .... Döntsd el, hogy kilépsz ebből a helyzetből. Önmagadért, a gyerekeidért, a hátralévő pár évedért. Mert tudod, már nincs mire várnod. Az életed véges, és már nem nagyon kellene halogatnod. Nincs már majd egyszer....Az idő eljárt a ráérünk arra még  hozzáállás felett.  Döntsd el, összeszedve minden bátorságod, kilépsz az ismeretlenbe, hogy újra boldog légy....Amikor belenézel a tükörbe, újra önmagad lásd. Ne undorral gondolj a hétköznapokra. Döntsd el végre....

    És  a nagy lendülettel nekiindult álláskeresés, változtatási terv, egy kapcsolat felé nyitás közben hirtelen torpanj meg. ....Kezdj el gondolkodni, vajon megteheted? Vajon sikerülhet? Biztos nem jó ez így?  Vagy csak eltúlzod?  Talán csak az önérzet lázadozik? Torpanj meg, .....és visszakozz. Örülj, hogy lyuk van a seggeden, és várj még 5 évet, hátha megéled hogy nyugdíjas légy. Várj még a boldogsággal, hátha lesz még rá időd. Nyeld le a reggeli undort miközben munkába indulsz, hátha a mai nem is lesz kibírhatatlan nap. Hagyd nyugodtan elszívni az energiád, mosolyogj kitartóan a közömbös tekintetekre, hunyj szemet a rosszindulatú megjegyzések felett, követve az értelmetlen szabályokat, szép csendben téve a dolgod,  próbáld túlélni a mai napot,,, és a következőt, és az utána jövő több százat....És amikor a tükörbe nézve látod, hogy a ráncaid egyre mélyebbek, a tekinteted csillogása már a múlté, a lelked fájdalma már a testeden át jelez,...Amikor mindennél világosabban tudod, hogy hibát követsz el, amikor a gyávaságod szégyenétől álmatlanul bámulod a plafont éjszakákon át....Na, akkor gratulálhatsz magadnak.... Innen már nincs lejjebb....