Mikor csörgött a vezetékes telefonom, igazából fel sem akartam venni. Senki nem tudja ezt a számot, nem is használjuk, ha véletlenül valaki hív, az biztos valamit árul, szervez, felmér, stb. De mivel pont nagyon ráértem, gondoltam, ne csörögjön hiába.

   Szó se róla, nagyon meglepődtem, mikor kiderült, semmit nem akarnak rámsózni, és egy kissé feszélyezett férfi hang próbálja elmondani miért is hívott. Tagadhatatlan, nagyon meglepő és igen imponáló volt a tudat, hogy valaki vette a fáradtságot, kinyomozta a nevem és a telefonszámom. És gondolom nem kevés bátorságot összegyűjtve felhívott, hogy szeretne megismerni, mert már többször látott, és szimpatikus voltam neki. Ez így még hihető is volt, mert ha azt mondja tetszem neki, akkor azt már kétkedve fogadtam volna, legalábbis megkérdőjeleztem volna a látásának és az ízlésének a helyességét. De szerencsére igen visszafogottan csak a szimpatikus jelzőt használta, így még megmaradt a szavahihetősége. Mivel bármennyire is próbáltam az emlékeimben kutatni, ki az aki mostanában felfigyelhetett rám, hát nem tudtam rájönni. De mivel a kíváncsiságom erősebb volt annál, mint amennyire tudom, hogy nem akarok bonyodalmat az életemben, hát adtam egy esélyt a személyes találkozásnak.

      / A kép csak illusztráció.....Sajnos :))) /

   Azóta persze kissé elbizonytalanodtam....Mi van ha ez a kedves ismeretlen nem is annyira romantikus, hanem sokkal inkább egy zaklató. Egy olyan férfi kinek az a legjobb szórakozása, hogy telefonbetyárkodik, vagy ami még rosszabb, elutasítás esetén állandóan zaklatja a nőket. Hát, nem tudom....Sajnos annyi szörnyűség van mostanában a világban, hogy az ember már nem tud felhőtlenül örülni egy ilyen kedves megkeresésnek, pedig valahol azért minden nő vágyik egy ilyen lépésre. Hogy meglássák, megkeressék, elkápráztassák, áttörjék a maga köré felépített falakat, és megérintsék a szívét.....Igen, vágyunk rá.....

   De mi van, ha nem így lesz? Mi van ha nem kölcsönös a szimpátia? Mi van ha nem elég meggyőző, és tetszik ugyan, de nem annyira, hogy akarjam a folytatást? Mi van ha nem fogadja el a "nem"-et? ....Azt mondják, a férfiak érzik ha a nő nem nyitott az ismerkedésre és falnak ütköznek, ezért nem is próbálkoznak. Akkor ő vajon miért, hisz én nem bontottam le a falat magam körül. Vagy mégis, csak nem is vettem észre, ő pedig igen? Vagy pont ez a kihívás lelkesíti, esetleg mazochista, és szeret fejjel menni a falnak?

    Ezernyi kérdés kavarog a fejemben, kissé bizonytalan vagyok....akarom én ezt az egészet? Azt mondják, kockázat nélkül nincs győzelem.....Hát kockáztatok....Azért ha nem lesz több bejegyzésem itt a blogon, akkor sajnos nem romantikus volt a kedves ismeretlen, csak egy sorozatgyilkos....Szorítsatok! :)))

   U.i. : Mindenkit meg szeretnék nyugtatni, túléltem.....Ez a legtöbb ami említésre érdemes a találkozásról. :)))

Hát...nem a szőke herceg jött.......