Úgy hozta az élet, hogy a kisfiamnak kapszulát írt fel egy orvos. Eddig még nem szedett szilárd orvosságot, de mivel már elég nagy hozzá, gondoltam épp itt az ideje megtanulni lenyelni a pirulát, és ez legalább nem keserű. Mivel a győzködés, az elméleti síkon való instrukciók nem vezettek sikerre, így gondoltam megmutatom a gyakorlatban milyen egyszerű is ez.

  Egyszer nagy felbuzdulásomban vettem egy doboz Ligetszépe kapszulát. Elsősorban fogyókúrás terveim sikerre vitelét vártam tőle, de nem volt utolsó szempont az esetleges szépülő mellékhatás sem. Persze hamar be kellett látnom, hogy a kilóimra nem hozta meg a várt hatást, s persze szebb sem lettem, így feledésbe merült a sok kis kapszula. De most nagyon jó szolgálatot tehet, gondoltam, hisz legalább meg tudom mutatni hogyan kell egy ilyet bevenni.

  Teljes nyugalomban, szép apró lépésekben lenyeltem egy kapszulát, hogy lássa a kisfiam, mennyire simán megy ez nekem, s bátran utánozza le ő is. Persze ezt nem sikerült elérnem, így gondoltam mivel ártani nem árthat, hát megismétlem a procedúrát, még nagyobb lelkesedéssel. Hátha...

  Persze elmondtam neki, hogy ennek mi is a neve, ez egy gyógynövény, így nem árthat kettő sem, de az orvosságból csak annyit szabad bevenni amennyit az orvos felír. Jobb tisztázni a dolgot mielőtt még nagyon megtetszik neki és marékszámra szedné a gyógyszert. Hát ilyen alapos előkészület után bekaptam még egy kapszulát, remélve, követni fog ő is.

  Néztem rá biztatóan mosolyogva, kikészítve az ő gyógyszerét, a pohár vizet és vártam mi fog történni. Láttam a szemében az eltökéltséget, ő bizony ezt nem nyeli le...

   Rám nézett gyönyörű nagy szemeivel, és csak ennyit mondott:

     - Én ezt nem tudom lenyelni! De te anya szebb lettél!....Tényleg! .....