...Egyik sem az erősségem....Nem szeretek várni. Ha már valami nem az igazi, vagy körbelengi a bizonytalanság, akkor inkább a biztos rosszat választom...Lépéskényszerem van....A bizalom talán az egyik legtörékenyebb dolog. Még a szívnél is törékenyebb. Ha a bizalom egyszer csorbul, azt már nem lehet nyom nélkül helyrehozni. Lehet úgy tenni mintha, de az már nem ugyanolyan. Nem vagyok egy megbocsátós ember. Haragtartó sem, csak olyan átnézős....Ha valaki úgy igazán megbánt, egyszerűen nem foglalkozom vele többé. Ő talán észre sem veszi ( Hát azért ez nem biztos :))) , de én tudom.

   Ez az év a tanulásé....

Tanulom a bizalmat....Már érzem egy ideje, hogy bízom....Olyan magától értetődően...Bízom, annak ellenére, hogy tudom, nem kéne. Azt is tudom, miért nem kellene. Kismillió érvet tudnék felsorolni, miért ne tegyem. Meggyőzhetném magam fél perc alatt....De nem akarom... Most nem... Persze fel-feltörnek néha a kétségek, de ez a mélyről jövő bizalom mindig felülkerekedik. Jó ez az érzés...

   Tanulom a türelmet....Máskor már rég robbantam volna, és úgy csaptam volna be az ajtót, hogy beleremeg a ház. Most valamiért mégis igyekszem türelmes lenni...Nem könnyű...

    Igen, eljött a tanulás ideje. A bizalomé és a türelemé...Csak legyen elég időm...