Ha a virágárusok mesélnének....Igencsak meglepődnénk hány férfi vett ma két szál rózsát. Egy vöröset, és egy halványabbat. Nem, nem a férfiak felett akarok pálcát törni, hiszen minden férfi mellett ott van a nő...van, hogy kettő. Mi nők sem vagyunk szentek. Mindenhez ketten kellenek. Vagyis többnyire hárman.

   Még nagyon fiatal voltam, mikor azt olvastam, hogy egy nőnek időben el kell döntenie, hogy őt csalják, vagy vele csaljanak....Választhat...Persze minden öntudatos nő tudja, melyik a kevésbé rossz. De tényleg csak ez a két lehetőség van? Tényleg nem lehet csak úgy egyszerűen szeretni és szeretve lenni? Mindig bejön a harmadik a képbe?

   Ha körülnézünk a médiában, vagy akár a környezetünkben, azt látjuk, hogy sajnos igen...Jó, jó...vannak kivételek, de nehéz elhinni, hogy tényleg kivételek. Inkább azt gondoljuk, csak a félelem, a másiktól , az anyagiaktól való függés, a kényelem, a gyerekek miatt nem kockáztatnak az emberek. Nehéz elhinni, hogy van olyan ember akit nem érint meg néha a szenvedély valaki más iránt. Nem állítom, hogy mindig be is teljesedik, de kétlem, hogy van akiben soha nem merül fel olykor a másra vágyás.

   Most tudom, sokan húzzák a szájukat....Ünneprontónak és megkeseredettnek gondolnak. Nem tudok hinni az igaz szerelemeben, a tisztességben, a hűségben....Lehet igazuk van. Bár azt gondolom, hiszek a hűségben, akkor ha az ember megtalálta az igazit. De vajon meg lehet találni? Van rá időnk türelmünk, hogy kivárjuk? Többnyire megelégszünk a majdnem tökéletessel, a hiányzó kis darabkákat az elején elhomályosítja a kezdeti lángolás. Később meg kipótolja valaki más.  Tényleg nem nagyon hiszek a hűségben. Ezt látom, bármerre nézek. S ha őszintén átgondoljuk, igazából senki nem lepődik meg rajta, már ez az elfogadott. Van egy jópofa mondás:

  " A hűtlen asszonyt Mózes törvényei halálra ítélték. Egyiptomban levágták az orrát, Rómában a fejét. A mai Franciaországban, ha tetten érik, kinevetik a férjét...."

    Igen, ilyen a világ. Nincs megbélyegzés mint a régi időkben.  Mert akkor sem a nagy szerelem miatt maradtak holtukig együtt az emberek, csak még jobban visszatartotta őket mások ítélkezése.. Ma már akkor nézünk értetlenül az emberekre, ha hosszú évek múlva is együtt vannak. Már gyanakszunk, már találgatunk mi köti össze őket. Mert abban kicsit sem hiszünk, hogy a szerelem és a szeretet. Igen, sokan, sokszor  cinikusak és hitevesztettek vagyunk. De nem alaptalanul....

   Aki most azt mondja, nem , ő soha nem lépne tiltott ösvényre, hát azt kell mondjam, kívánom neki, hogy tartson ki az elvei mellett. De nem feledhetem a mondást:

   " Sok tisztességes nőnek csak azért maradt meg az erénye, mert soha nem kérték tőle."