Ahogy öregszem, egyre jobban értem Apukám sokat emlegetett mondatait. Az egyik kedvenc: Ha megkérdezték tőle, hogy van, a válasz kiszámítható volt.  " Jól, de majd elmúlik..."   És igaz.... Ahogy telnek az évek, egyre biztosabban tudjuk, minden elmúlik. A jó, és a rossz is.  Persze a jót…

    Eljött a búcsú ideje....Könnyek nélkül sírok....Lelkem összes rezdülésében jelen van a szomorúság. Jöttek a hírek, és én nem akartam tudomást venni róluk. Mondták, hogy nagy a baj, de nem akartam belegondolni. Hittem, hogy neki nem eshet baja....Majd kinyitja a szemét, a jól ismert félmosollyal…