- Itt már mindenki megbolondult?! - sóhajtott fel értetlenül. Hetek óta erősödik benne az érzés, valami nagyon nincs rendjén. Sorra botlik olyan helyzetekbe, amik megerősítik abban, hogy idegenként áll ebben a világban. De mindenki nem lehet hülye?! - merült fel benne a kétség. - Biztos velem van a baj... 

    Állni látszott az idő, ahogy eltompult aggyal próbált választ találni a kérdéseire. Csak az esőcseppek ritmusos kopogása jelezte az idő múlását. Apró darabkákra szedte az elmúlt hetek történéseit, így próbálta megfejteni, mi lehet a baj. Bevillant a kép, ahogy harsány örömködéssel asszisztáltak az emberek a fontoskodó sz..kavaráshoz. Szerette volna hinni, hogy a naivságuk nem engedte, hogy meglássák a nyilvánvalót. De  sajnos sokkal valószínűbb, hogy élvezték a helyzetet, vagy egyszerűen nem akartak ők az áldozattá válni....És milyen igazuk van! (?) 

    Bevillant a kép a férfiról, kinek tekintete hosszan időzött a repeső szempillákon, s elmerülve  hangos kacagásának vágykeltő csilingelésében engedte szabadjára fantáziáját. Szerette volna hinni, hogy ez a megkülönböztető figyelem csak derék alatti "gondolatokat " jelzi, de sokkal valószínűbb, hogy a férfiak jobb szeretik a felhőtlen vidámsággal eltöltött perceket, mint nehéz gondolatokkal bíbelődni egy fáradt nap után....És milyen igazuk van! (?) 

     Bevillant a kép, az emberről, kinek nem is olyan rég, határozott elképzelései voltak a rendrakásról.. De most tűzközeli emberként már sokkal kevésbé érzi fontosnak a megvalósítást. Szerette volna hinni, hogy sokkal fontosabb dolgok kötik le az energiáját, de sokkal valószínűbb, hogy saját érdeke motiválja, hogy szemet hunyjon évtizedes probléma fölött. Hisz' eddig is így volt, és jó volt ...És milyen igaza van! (?) 

   Bevillant a kép a barátságos kollégáról, akivel hosszas beszélgetések tették elviselhetőbbé a napot. S aki most egy köszönésnél többet nemigen tud kipréselni magából. Szerette volna hinni, hogy a szűkreszabott szabadideje az oka. De sokkal valószínűbb, hogy mivel már nincs lehetősége szívességet kérni, kevésbé fontos jóban lenni vele... És milyen igaza van! (?)

  ....A reménykeltő napsugarak utat törtek a szakadozó felhők közül, az eső is elállt lassan... A kép összeállt....Be kell lássa, az emberek nem hülyék...Élik az életüket, úgy, ahogy nekik a legjobb. Vagy ahogy tudják....Az élet olyan amilyen. Mindenkinek van választása, miként él benne....Ő sem tehet mást, mint választ....S közben mantrázza egyik kedvenc idézetét:

" A legtöbb társaság olyan, hogy aki azt magányosságra cseréli, jó vásárt csinál! " 

                                          .........És milyen igaza van! (?)